[ Pobierz całość w formacie PDF ]

szabadságról meg egyenlQségrQl meg úri életrQl szájainak. Ez badarság.
Mindig voltak urak és szolgák, gazdagok és szegények, és mindig is lesznek.
Aki képes rá, hogy a saját erejébQl felküzdje magát, és azután élvezze a
munkája gyümölcsét: ám tegye! De így nem lehet. Meg is mondtam nekik,
amikor idejöttek ezzel a maszlaggal, és azt akarták, hogy én is egy követ fújjak
velük, hogy eláruljam az urat meg a kisasszonyt, akik mindig jók voltak
hozzám. Én elégedett vagyok a sorsommal, mert tudom, hogy se erQm, se
mqveltségem nincs ahhoz, hogy magasabbra hágjak. Ezt is megmondtam
nekik, erre aztán nagy dühösen elkotródtak, de megfenyegettek, hogy csak
vigyázzak magamra, mert ellátják a bajomat, ha nem tartok velük. De én nem
félek, mert az én karom is van olyan erQs, mint az övék. Hqségesen szolgálom
az én uramat és a kisasszonyt, ahogyan eddig.
 Ezt nem felejtem el neked, Pedro  szorította meg Lutz a deres hajú
házgondnok kezét.  Majd meglátjuk. A jogos panaszokat meghallgatom, és
amennyire lehet, javítok az emberek helyzetén, habár így is jobb soruk van,
mint bárhol másutt Brazíliában. De packázni nem fognak velem, ezt
megmondhatod nekik, ha még egyszer idemerészkednének. Hogy állunk a
házicselédekkel, akiket az itt-tartózkodásom idejére fogadtál föl?
 Pket is megpróbálták föllázítani, de egyelQre nyugton vannak. Azért nem
árt, ha a nagyságos úr is rajtuk tartja a szemét.
 Jól van, ügyelj, hogy este mind elhagyják a házat, és átmenjenek a
cselédházba. Kilenc óra után csak neked és a családodnak van joga itt
maradni, hiszen a lakásotok az alagsorban van. Figyelj az emberekre!
 Igenis.
 Köszönöm, kedves Pedro, még meghálálom, hogy hqséges maradtál. A
kisasszonyt pedig nem szabad nyugtalanítani. Mondd meg az asszonyoknak,
hogy ezekrQl a dolgokról nem beszélhetnek vele!
 Úgy lesz minden, ahogy parancsolni tetszett.
Ahogy Lutz elengedte Pedrót, Hans lépett be. Lutz elmondta neki a
szolgától hallottakat.
 Nem lepne meg  tette hozzá  ha kiderülne, hogy ezek az úgynevezett
bolsevisták egészen közönséges szeszcsempészek, akik jó pénzért akarják
rásózni a hitvány portékájukat a munkásokra. De csak akkor tudnak túladni
rajta, ha elQbb nyugtalanságot szítanak. Ahogy mondtam, közelebbrQl meg
kell néznem magamnak ezeket a fickókat.
Hirtelen félbeszakadt a társalgás, ugyanis Dolo jelent meg. A leány
elbqvölQen festett fehér ruhájában. Mosolyogva újságolta, milyen bolondosán
viselkedik Boni és Joni.
 Kis híján letépték rólam a ruhát, olyan féltékenyek, nehogy a másik egy
ujjal is hozzám érjen. Most is úgy buzgólkodnak körülöttem, mint régen. Amit
az igazgatód írt, Lutz papi, az legalábbis erQs túlzás lehet. MeggyQzQdésem,
hogy ha találkozunk az embereinkkel, és beszélünk velük, akkor gyorsan észre
térnek, kivált ha meghallják, hogy javítani akarsz a helyzetükön. Holnap
reggel veled megyek a bányába.
 Nem, Dolo, itt maradsz Hansszal, és a kertnél messzebb nem mehetsz a
háztól.
 De Lutz papi, szeretnék kilovagolni a pusztára, Hans oda is elkísérhet.
 Csak azután, hogy voltam az üzemben, és minden szempontból
tájékozódtam. Holnapután te is átmehetsz, és üdvözölheted az embereket.
Akkor lesz még idQd a pusztára is kilovagolni. De holnap itthon maradsz.
Amikor Lutz papi ilyen szigorú és határozott, akkor ellenvetésnek nincs
helye, ezt Dolo már tapasztalatból tudta.
Ezután asztalhoz ültek, és Hanst elkápráztatta a feltálalt étkek ízletessége
és sokfélesége. A fekete szakács kitett magáért. Étkezés után még beszélgettek
egy kicsit, majd Lutz hallotta, amint Pedro kiengedi a cselédséget a házból, és
rögtön bezárja utánuk az ajtót. A cselédház a kert végében, a garázs és az
istállók mellett állt.
Másnap Lutz reggeli után azonnal elQhozatta a kocsit, és útnak indult a
bányába. Az üzem területére érkezve arra lett figyelmes, hogy az emberek, akik
mellett elhajtatott, nem köszöntötték a szokott barátságossággal, hanem
mogorván elfordították a fejüket, hogy ne kelljen üdvözölniük. EbbQl levonta a
megfelelQ következtetéseket. Az üzemigazgatóság elQtt megállította a kocsit, és
miután kiszállt, azonnal észrevette, hogy a gépkocsivezetQ szeme összevillan
az épület mellett dolgozó munkásokEval. Szigorúan a sofQrre nézett, mire az
felszegte a fejét, és csúfondáros fintorral hátat fordított.
Ez egyértelmq fegyelemsértés volt, de Lutz még nem tette szóvá. Belépett
az irodaépületbe, ahol az igazgató és az üzemvezetés többi tagja az üdvözlésére
siettek.
 Hála istennek, doktor úr, hogy megérkezett! Nekünk már csQdöt
mondott a tudományunk, és fogalmunk sincs, mihez kezdjünk az emberekkel
 panaszolta Delora.
Lutz kiérezte a félelmet az igazgató szavaiból, és látta, hogy a vezetés
teljesen megzavarodott. [ Pobierz całość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • burdelmama.opx.pl